Még mielőtt sor került volna az I. világháború kitörésére, Lengyelország déli része és Magyarország több évre egy államszervezetbe került. A XVIII. évszázad közepén - amely a belső válság miatt Lengyelország egyik legrosszabb korszaka volt - a szomszédos országok: Poroszország, Ausztria és Oroszország felosztották egymás közt a lengyel területeket. 1772-ben Przemyślbe beléptek az osztrák katonák.
A XIX. század közepén Európában bekövetkezett politikai változások, és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok romlása közepette az osztrákok felmérve Przemyśl stratégiai elhelyezkedését döntést hoztak az itteni erőd felépítéséről. Az erőd építésének első munkálatait 1854-ben végezték. 1859-ben Przemyśl vasúti összeköttetést kapott Krakkóval, két évvel később Lemberggel, 1872-ben pedig a Kárpátokon keresztül Budapesttel. Az erőd, valamint a tábori erődítmények építését és modernizálását 1878-tól gyakorlatilag egészen az I. világháború kitöréséig folytatták. A monarchia különböző részeiről hozott mérnökök, akiket az építők hada szolgált ki, a várost az erődítmények két gyűrűjével vette körül. A külső, 45 kilométer hosszú gyűrű, amelynek elsőként kellett az idegen hadsereget feltartóztatni 15 fő és 20 mellék erődítményből állt. A Przemyślt körülvevő dombokon az osztrákok a régi kontinens egyik legfontosabb erődítményrendszerét építették fel, amelynek feladata a keletről jövő orosz hadsereg feltartóztatása volt. Az erőd építése okán a város második fénykorát élte. Mutatós épületek, kaszárnyák és kórházak, szállodák és szecessziós házak, villaházak, valamint gyárak és kisipari üzemek jöttek létre. A San folyó két partját látványos hidak kötötték össze, a város szomszédságában tábori repülőtereket építettek. Przemyśl lakóinak száma hirtelen megnőtt. A XX. század elején Przemyśl már a Kárpátok északi oldalának egyik nagyobb városa, és Európa e régiójában az Osztrák-Magyar Monarchia fő katonai támaszpontja volt.
Az I. világháború kitörése után Przemyśl egykettőre az összes vezető európai lap címoldalára került, ugyanis 1914. szeptember 26-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének több mint 130 ezer katonája által védett, és több, mint ezer ágyúval felszerelt przemyśli erődöt teljesen körbevették az orosz erők. Az ágyútűz és a gyalogság dühös rohamai ellenére az oroszok egy erődítményt sem tudtak elfoglalni, miközben ezer számra haltak meg a harcok alatt, és rengetegen megsebesültek, fogságba kerültek. Két hét múlva a Przemyśli Erőd első ostroma már véget is ért. A második ostrom egy hónappal az első ostrom befejezte után kezdődött, 1914. november 8-án, és 1915. március 22-ig tartott. Akkor az oroszok más taktikát választottak - körbezárták az erődöt és várták, hogy a védők tartalékai kimerüljenek.
A Przemyśli Erődben több ezer magyar katona állomásozott, akik a 23. honvéd hadosztály kötelékéhez tartoztak, a hadosztály parancsnoksága a Mickiewicz utcában kapott helyet. A hadosztály parancsnoka, Tamásy Árpád tábornok, egyben a Przemyśli Erőd parancsnokhelyettese volt. A hadosztály egyik részének, a 45. Honvéd Dandárnak a parancsnoksága a Smolki utcában rendezkedett be. A dandár a 7. és 8. Magyar Királyi Gyalogsági Ezredből (az utóbbi Żurawicá-ban állomásozott), valamint a 3. és 4. lovasezredből állt. A 46. Honvéd Dandár parancsnoksága a Dworskiego utcában kapott helyet. Ennek kötelékébe tartozott a 2. és 5. Honvéd Gyalogsági Ezred. Ez utóbbi szegedi ezred zenekara gyakran a przemyśli Főtéren gyülekezett zenélni. Az ostromlott erődben speciálisan a katonáknak szánt újságot adtak ki német, magyar és lengyel nyelven. A magyar verzió a „Tábori Újság” nevet viselte, és ez az újság az aktuális tájékoztatás mellett történelmi cikkeket, külföldi híreket, valamint Gyóni Géza verseit közölte. A helyőrségi templomban magyar nyelvű istentiszteleteket tartottak.
Az idő teltével az erőd védőinek kezdtek megfogyatkozni legalapvetőbb ellátásai. Állandóan korlátozták a katonák amúgy is elégtelen élelmiszeradagjait. Takarmányhiány miatt az alultáplált állatok, lovak megbetegedtek és elhullottak. Akadozott a szállítás, az ellátmánnyal és munícióval megrakott szekereket gyakran a katonáknak kellett húzniuk. A védők seregeit kegyetlenül tizedelte a kolera és más betegségek, sok katona a harcokban súlyosan megsérült, vagy nyomorék lett.
Az erőd alultáplált védőit a kimerítő szolgálat is sújtotta. A katonák egyre gyengébbek voltak. Az 1915 januárjától márciusáig tartó hosszú és rideg tél, a nagyon nagy hó miatt a katonák szenvedtek a szokatlan hidegtől, sokan megfagytak a lövészárkokban. A néhány napig tartó ütközetek alatt gyakran a szabad ég alatt aludtak. A védők hangulata egyre romlott, kétségbeesés és reménytelenség lett úrrá rajtuk. A Przemyśli Erőd egyre reménytelenebb helyzetbe került. Parancsnoksága a legfegyelmezettebb magyar csapatokat az erődön kívülre, az ellenség által elfoglalt területekre küldte portyázni. A legveszélyesebb és legvéresebb portyázásra küldött magyarok így szinte a biztos halálba meneteltek. A parancsnokság hibái meggyengítették a védők erejét. A 8. Királyi Magyar Gyalogsági Ezredben például - amely 1915. március közepén nagy veszteségeket szenvedett az ütközések során - több mint ezer beteget tartottak nyilván, a katonák közel fele teljesen harcképtelen volt.
A Kárpátokban levő saját csapatokhoz való eljutásért folytatott utolsó, kétségbeesett és előre sikertelenségre ítélt kitörési próba 1915. március 19-én volt. A vezetési hibák, valamint a 23. Honvéd Hadosztály katonáinak teljes kimerültsége azt eredményezte, hogy 8500 magyar katona közül az erődbe alig 2662 tért vissza. A kitörési próbák sikertelensége, a kimerülő élelmiszer-, gyógyszer- és lőszertartalékok, valamint a védők alacsony morálja - akik közül többen hajlamosak voltak lázadásra, és hajlottak az erődnek az oroszok részére történő átadására - miatt a parancsnokság a több mint négy hónapos ostrom után úgy döntött, az erődöt feladja. Mielőtt az oroszok beléptek volna a védők felrobbantották az erődítményeket, a hidakat és az ágyukat, tönkretették a fegyvereket, a megmaradt muníciót és katonai felszerelést. A tábori repülőtérről a frontvonalon túlra vitték az utolsó repülőgépeket és ballonokat. A Hurka mezőn lelőttek néhány ezer még életben maradt lovat. Orosz hadifogságba 9 tábornok, 93 törzstiszt, 2500 főtiszt és több mint 117 ezer katona került.
Az erőd kapitulálása nagy visszhangot váltott ki egész Európában, 1915 áprilisában maga II. Miklós cár is eljött Przemyślbe. Az osztrákok, miután a magyarok elvesztették „Magyarország kapuját”, ahogy akkoriban hívták Przemyślt, úgy döntöttek, hogy azt visszafoglalják. Az egyesített osztrák-magyar és német erők néhány napos harc után, 1915. június első napjaiban visszavették az erőd romjait. Ezzel, a harmadik ostrom után az erőd befejezte részvételét az első világháborúban.
A Przemyśli Erőd tehát komoly szerepet játszott az akkori európai nagyhatalmak közötti harcokban. Néhány hónapon keresztül lekötötte a többtízezres orosz hadsereget, amely kontinensünk nyugati és déli része felé tartott. A Przemyśli Erődért folytatott harcokat a történészek a XX. század legnagyobb európai csatáihoz sorolják. A hatalmas erődök romjai, valamint a harcoló seregek katonáinak temetői Przemyślbe vonzzák a turistákat és az erődítmények kedvelőit Lengyelországból és egész Európából.
A Przemyśli Erődnél harcoló, magyar származású legismertebb katona a Nobel békedíjas Bárány Róbert volt. Bárány 1876-ban, Bécsben született, a monarchia fővárosában szerzett orvosi oklevelet, a fül betegségeire szakosodott. Egyik úttörője volt a belső fül szerepének vizsgálatában, az ember egyensúlyának megtartásában, és a szabad mozgás ellenőrzésében. Tudományos karrierjét az első világháború kitörése szakította meg. Tartalékos tisztként besorozták, és a Przemyśli Erődbe irányították. Néhány hónapon keresztül a przemyśli kórházban a beteg és sérült katonákat gyógyította. Az erőd kapitulálása után az életben maradt védők ezreivel együtt orosz hadifogságba került. A távoli Krasznojarszkban levő hadifogolytáborba vezető úton tudta meg, hogy neki ítélték az 1914-es év Nobel békedíját. Nemzetközi konvenció szerint akkor ki kellett volna szabadítani, de Bécs nem a Nobel díjas Bárány Róbert, hanem felettese, Hermann Kusmank, a przemyśli erőd parancsnoka kiszabadítását kezdeményezte. II. Miklós orosz cár mégis gesztust tett a nemzetközi közvélemény felé, és a világhírű tudóst engedte szabadon. 1916 végén Bárány Róbert átvette Stockholmban a neki ítélt díjat, és már nem tért vissza Bécsbe, végleg Svédországban maradt. Az 1936-ban bekövetkezett haláláig, közel húsz éven át az Uppsalai Egyetemen tartott előadásokat, és egyben az egyetemi orr-fül- gégészeti klinika vezetője volt.
Przemyśl védelmében közvetlenül rész vett Gyóni Géza magyar költő is, aki az ostromolt erődről megrendítő irodalmi képet festett. 1884-ben született a Budapest melletti Gyónon. Költőként és irodalmárként is próbálgatta szárnyait, de katonai ambíciói is voltak. Az első világháború kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Przemyślbe irányították, utászként a tábori erődítmények építésénél dolgozott, de az oroszokkal vívott véres ütközetekben is részt vett. Megadatott számára a katonai szolgálat minden nehézségének megismerése. Az éhség, a hideg és a mindennapi halálközelség a költőben mélyreható változást idézett elő. Drámai háborús élményei eredményeként az eleinte háborús pátosztól teli verseit olyan lírika váltotta fel, amelyet háborúellenesnek mondhatunk. A költő alkotómunkája ismert lett egész Magyarországon, a legjobb verseit pont a przemyśli erődben költötte. Przemyśl kapitulálása után Gyóni Géza a többi ott harcoló magyar katonával együtt a krasznojarszki hadifogolytáborba került. Nem adatott meg számára az a kegy, hogy hazájába visszatérhessen. Elutasított-érzéssel halt meg 1917-ben, orosz hadifogságban, messze szeretett Magyarországától.
Przemyśl és a Przemyśli Erőd szerelmesei előtt Molnár Elek ezredes (8. Királyi Magyar Gyalogsági Ezred) neve is ismert. Mielőtt az erődöt feladták volna az oroszoknak, Hermann Kusmanek parancsnok parancsot adott minden erőd és fontos katonai objektum felrobbantására, a fegyverek, muníció, valamint a még megmaradt tartalékok megsemmisítésére. A parancs természetesen az egész katonai dokumentációra, parancsokra, térképekre és jelentésekre is vonatkozott. Számunkra ismeretlen okokból Molnár ezredes nem teljesítette a parancsot, úgy döntött, hogy elrejti a fontos dokumentumokat, feljegyzéseket, magánlevelezést, valamint az egyik tiszt által vezetett naplót. Molnár Elek ezredes rövidesen több ezer honfitársával együtt orosz hadifogságba került. Az okmányok elrejtéséről szóló információ, úgy látszik, mégis eljutott Magyarországra, mert 1923-ban Przemyślbe utazott néhány magyar tiszt. A kutatást a Dworski utca 4. szám alatt levő házban kezdték, ahol az erőd kapitulálásáig Molnár ezredes lakott. Információik az okmányokról mégsem voltak precízek, mert a ház pincéiben végzett kutatás eredménytelen maradt. Teltek az évek, mígnem 1966-ban, a ház tatarozása során a második emeleten a padlót cserélő munkások megtalálták a több mint fél évszázada ott elrejtett okmányokat.
Az erőd parancsnokságának iratai, térképek, levelezés, újságok és visszaemlékezések feltárása, amelyet Molnár archívumnak neveztek el, nem kis szenzációt keltett. A megtalált okmányokat a Przemyśli Erődnek szentelt kiállításra vitték, amely a Przemyśl és Környéke Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
A lengyelek és a magyarok közös háborús élményei egy sor kulturális rendezvényt eredményeztek. A múlt évszázad 70-es éveiben a Magyar Kulturális Intézet Magyar Kulturális Napokat rendezett Przemyślben. Gyóni Géza századik születésnapja alkalmából 1984-ben a Przemyśl és Környéke Nemzeti Múzeumban kiállítást nyitottak és irodalmi estét rendeztek. A przemyśli múzeum együttműködik a Magyar Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal. 2002-ben a múzeum Komáromban bemutatta a przemyśli erődnek szentelt kiállítását. 2003 tavaszán a múzeum épületében „Przemyśl és oroszlánjai - magyarok a Przemyśli Erődben” címet viselő kiállítást lehetett megtekinteni. A Przemyśl és Környéke Nemzeti Múzeumban a przemyśli erődről érdekes kiállítást lehet megtekinteni, amely a magyar partnerekkel együttműködve készült. A Przemyśli Erőd Múzeumában is megtekinthetők I. világháborúból származó tárgyak, amelyeket az erődért folytatott harccal kapcsolatos emlékek és katonai felszerelések gyűjtői állítottak össze. Hasonló kiállítás a Przemyśl melletti Kuńkowcé-ben levő VIII. Łętownia erődítményben is található. Przemyślben több különböző, az erődítmény és a hadtörténet rajongóit tömörítő egyesület is működik.
Przemyślben és környékén számos tábori temető található, amelyek a császári-királyi hadseregben harcoló osztrákok, magyarok, lengyelek, csehek és más nemzetiségű katonák földi maradványait rejtik. Itt, a hazájuktól távol nyugszanak az egyes erődítmények védelmében, vagy az ostromlott erődből történt merész portyázások, a saját hadseregükhöz történt kétségbeesett kitörési kísérletek során elesett katonák. Przemyśl területén három, az osztrák-magyar hadsereg elesett katonáinak épült temető is található. A temetőket egy magyar hadnagy, Szabolcs Ferenc tervezte, aki civilben építészmérnök volt. Az osztrák-magyar temetőkön kívül Przemyślben orosz és német katonák temetői is találhatók. Mindegyik sírkertben többek között lengyelek is nyugszanak, akiket a három megszállás szerinti hadseregbe szolgálni kényszerítettek. A Przemyśli Erődért folytatott harcokban hozzávetőlegesen 100 ezer katona esett el. Egyes temetőket, többek között a Przemyślben levőket a helyi önkormányzatok tartják fenn. 1995-ben a strasbourgi Európa Tanács Przemyślnek tiszteletbeli Európa-zászlót adományozott az I. és a II. világháború idejéből származó katonai temetők ápolásáért, valamint az európai integráció érdekében tett erőfeszítéseiért elismerésül.
A Przemyśli Erőd védőire emlékezve a magyar fővárosban emlékművet emeltek. A Bem tér és a Margit híd között lévő téren 1932-ben egy oroszlán alakot ábrázoló szobrot állítottak fel. A talapzatán látható egy felirat: „Przemyśl 1914-1915”, valamint egy epigráf:
„Küzdtenek oroszlánként”
Magyarország
várkapujában
Legyen a példa
örök.
Dariusz Hop